A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
Blog Article
Magyarország haszid zsidó közössége.
A zsidóság egyik vallási és spirituális irányzata, a haszidizmus, a 18. század közepén jelent meg Kelet-Európában. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, akit Báál Sém Tovként ismernek, tanításaiban az isteni jelenlét közelségét és az Isten iránti mély szeretetet hangsúlyozta. A 19. és 20. században a haszidizmus jelentős befolyást gyakorolt a magyarországi zsidó közösségekre.
A haszidizmus Magyarországra Galícia irányából érkezett, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen jelen volt. A mai Északkelet-Magyarországon és Dél-Szlovákiában alakultak ki az első haszid közösségek. Ezeken a területeken jelentős zsidó közösségek éltek, amelyek nyitottak voltak a haszid tanításokra.
A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb alakja a szatmári rebbe, Joel Teitelbaum volt. A szatmári közösség vezetőjeként Teitelbaum rabbi a 20. század első felében tevékenykedett.A haszidizmus központja Szatmárnémeti (Satu Mare) lett Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok a mai napig fontos szerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.
Magyarországon a haszidizmus különböző áramlatai alakították a helyi zsidó közösségek vallási életét és szellemiségét. A haszidizmus magyarországi irányzatai között ott volt a belzi, a munkácsi és a spinkai is. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok mind különleges vezetőkkel és tanításokkal voltak jellemezhetők, amelyek alakították követőik vallási és szellemi életét.
A második világháború és a holokauszt tragédiái súlyos károkat okoztak a magyarországi haszid közösségekben. A náci koncentrációs táborokban a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid, elpusztult. Azok, akik túléltek a holokausztot, gyakran elhagyták Magyarországot, és új otthont kerestek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más helyeken.
Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újra kezdett működni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet felvirágzásával ezek a közösségek is megerősödtek. A haszid hagyományok ápolása továbbra is él Budapesten, ahol több haszid imaház és közösség működik. Ezek a közösségek bár kicsik, de szoros kötelékben élnek, és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.
A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is nyilvánvaló, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Bár a haszid közösségek létszáma csökkent az elmúlt évtizedekben, a mozgalom továbbra is fontos szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége továbbra is befolyásolják a magyarországi zsidóságot, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdag és sokszínű jellegéhez.
jewish Report this page